Hogyan működik?
Ha végignézzük a fenti menüpontokat, és áttanulmányozzuk a különböző kompetenciaterületeket, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a tanári digitális kompetencia (TDK) egy rendkívül szerteágazó készségcsoport, ráadásul a digitális technológiák sokszínűsége miatt számtalan különböző módon épülhet bele oktatási módszereinkbe.
A COVID-19 miatt digitális tanrendbe kényszerült oktatás miatt korábban alig használt applikációk kerültek előtérbe, és természetesen rengeteg új megoldás is született az online tanítás nehézségeinek a leküzdésére. Ez még inkább hozzájárul annak a kellemes problémának a felerősödéséhez, hogy a rengeteg lehetőség miatt nem lehet kiemelni egy helyes utat valamely adott cél eléréséhez. Tehát amíg például idegen nyelvből egy igeidő vagy konkrét szerkezet ismerete előírható egy bizonyos KER szinten, a TDK esetében nem lehet egy applikációt vagy eszközt egyértelműen a DigCompEdu keretrendszer egyik szintjéhez társítani, hiszen már egy applikációt is több módon fel lehet használni, illetve általában létezik a piacon egy vagy több alternatív megoldás is. Nem beszélve arról, hogy a piaci verseny kiéleződésével évről-évre bővül a választék, amivel gazdagíthatjuk digitális oktatási repertoárunkat.
Fejlesztő szemlélet
Fentiek okán a TDK felmérése nehezen lenne megvalósítható egy egyszerű tesztsorral. Bár a DigCompEdu oldalán kitölthető egy önértékelés, ez a módszer nem alkalmas arra, hogy elhelyezze a tanárt a TDK rendszerében, és megmutassa a lehetséges fejlődési útvonalakat.
Így nem maradt más megoldás, minthogy betekintést kell nyernünk a kedves tanárkollégák gondolataiba és oktatási gyakorlatába a DigCompEdu keretrendszerben lefektetett szintek és kompetencia-meghatározások mentén.
A legalsó szinteken előfordul, hogy egy gyors kvízzel bizonyosodunk meg az ismeretek meglétéről, de a legtöbb esetben reflektálni kell saját gyakorlatunkra, vagy az abból vett példák segítségével illusztrálni, hogy az adott szinten és kompetenciaterületen hogyan valósulnak meg a keretrendszerben megfogalmazott elvárások.
Mivel mindennek a megítélése teljes mértékben szubjektív, pontos követelményleírások nélkül, ezért az oldalra elsősorban, mint fejlesztőeszközre kell tekinteni, ami megmutatja, mit kell tennünk ahhoz, hogy tanári digitális kompetenciánk egyes területein előre tudjunk lépni.
A kvízek 60% feletti eredmény esetén számítanak sikeresnek, a feltöltések és a kérdésekre adott válaszok csupán abban az esetben lesznek elutasítva, ha tartalmuk nem értelmezhető, irreleváns, vagy a megadott karakterszámtól lényegesen elmarad.
Talán nem kell hangsúlyozni, hogy a válaszadás során tanári szemmel is figyeljük a munkánkat, és érdemi válaszokat adjunk, betartva a minimális terjedelmi követelményeket. A válaszokat fel lehet tölteni szövegszerkesztőben megírt formában akkor is, ha ez nincs külön elvárásként feltűnetve.
A cél nem az, hogy minden áron meg legyen válaszolva minden kérdés, hiszen a minősítéssel ellentétben, ez a rendszer egy pillanatnyi állapotot tükröz, ami egy webinárium, egy sikeresen megtartott tanóra, egy újonnan adaptált digitális eszköz vagy program kipróbálás után is változhat. Tehát csak azokat a kérdéseket kell megválaszolni, amelyekkel kapcsolatban van releváns tapasztalat az oktatási gyakorlatból, és a többire úgy tekinteni, mint lehetséges haladási útonvonalra a digitális kompetencia fejlesztésében.
